Az örmény ábécé
-
ԱÖrmény főváros levél Ayb
-
աÖrmény kis levél Ayb
-
ԲArmenian Capital Letter Ben
-
բÖrmény kis levél Ben
-
ԳÖrmény főváros Gim
-
գÖrmény kis levél Gim
-
ԴÖrmény főváros Da betűje
-
դÖrmény kis levél Da
-
ԵÖrmény főváros levél Ech
-
եÖrmény kis levél Ech
-
ԶÖrmény főváros Za
-
զÖrmény kis levél Za
-
ԷÖrmény főváros levél Eh
-
էÖrmény kis levél Eh
-
ԸArmenian Capital Letter Et
-
ըÖrmény kis levél Et
-
ԹÖrmény főváros levél
-
թÖrmény kis levél
-
ԺArmenian Capital Letter Zhe
-
ժÖrmény kis levél Zhe
-
ԻÖrmény fővárosi levél Ini
-
իÖrmény kis levél Ini
-
ԼArmenian Capital Letter Liwn
-
լÖrmény kis levél Liwn
-
ԽÖrmény főváros Xeh
-
խÖrmény kis levél Xeh
-
ԾArmenian Capital Letter Ca
-
ծÖrmény kis levél Ca
-
ԿKen örmény főváros levél
-
կKen örmény kis levél
-
ՀArmenian Capital Letter Ho
-
հÖrmény kis levél Ho
-
ՁArmenian Capital Letter Ja
-
ձÖrmény kis levél Ja
-
ՂÖrmény főváros levél Ghad
-
ղÖrmény kis levél Ghad
-
ՃArmenian Capital Letter Cheh
-
ճÖrmény kis levél Cheh
-
ՄÖrmény főváros levél
-
մÖrmény kis levél férfiak
-
ՅÖrmény főváros Yi
-
յÖrmény kis levél Yi
-
ՆArmenian Capital Letter Now
-
նÖrmény kis levél most
-
ՇÖrmény főváros Sha
-
շÖrmény kis levél Sha
-
ՈArmenian Capital Letter Vo
-
ոÖrmény kis levél Vo
-
ՉÖrmény főváros Cha
-
չÖrmény kis levél Cha
-
ՊÖrmény főváros Peh
-
պÖrmény kis levél Peh
-
ՋÖrmény fővárosa, Jheh
-
ջÖrmény kis levél Jheh
-
ՌArmenian Capital Letter Ra
-
ռÖrmény kis levél Ra
-
ՍÖrmény főváros levél Seh
-
սÖrmény kis levél Seh
-
ՎÖrmény fővárosi levél Vew
-
վÖrmény kis levél Vew
-
ՏÖrmény főváros levél Tiwn
-
տÖrmény kis levél Tiwn
-
ՐArmenian Capital Letter Reh
-
րÖrmény kis levél Reh
-
ՑÖrmény Fővárosi Levél Co
-
ցÖrmény kis levél Co
-
ՒÖrmény főváros levél Yiwn
-
ւÖrmény kis levél Yiwn
-
ՓÖrmény fővárosa Piwr
-
փÖrmény kis levél Piwr
-
ՔArmenian Capital Letter Keh
-
քArmenian Small Letter Keh
-
ՕÖrmény főváros levél Oh
-
օÖrmény kis levél Oh
-
ՖÖrmény főváros Feh
-
ֆÖrmény kis levél Feh
Leírás
The Armenian alphabet was developed around 405 AD by Mesrop Mashtots, an Armenian linguist and ecclesiastical leader. It has hardly changed since those times. In the XII century the alphabet got 2 new letters: Օ and Ֆ and now it includes 38 letters (30 consonants and 8 vowels). It has been used for writing Armenian.
The story of the creation of the Armenian alphabet is relatively well-known to us. Several sources have survived since those times. The main one is „Life of Mesrop Mashtots” written in the 40s of the V century. Another popular source is „History of Armenia” created by Movses Khorenatsi in the 480-490s. Also in the Early Middle Ages several books were created, for example, „Story about Saint Isaac the Great and Saint Mesrop Mashtots”.
It is not clear whether the Armenians had a written language before Mashtots's alphabet or they didn't. In 301 AD Christianity had become the state religion. However, all Bibles were written in Greek and Aramaic. It was one of the reasons why the national writing system was to be established.
Following the order of the King Vramshapuh, Mesrop Mashtots set out to Mesopotamia to learn different writing systems. It was believed that the journey would lead to the invention of the “Armenian letters„. And it did, although the exploration took Mesrop a year.
It is not known exactly whether any alphabet was taken as a basis, and if so, which one. There is a version that Mashtots used ancient Armenian letters that have not survived to our days.
-
A
-
B
-
C
-
D
-
E
-
F
-
G
-
H
-
J
-
K
-
L
-
M
-
N
-
O
-
P
-
R
-
S
-
T
-
U
-
V
-
Z
-
É